Sikeres életutak:
A gyermekvédelmi szakellátórendszerbe bekerült gyermekek szükségleteinek prognosztizálása teszi lehetővé a szolgálatcentrikus, főként a megelőzésre alapozott szakmai tevékenység kialakítását. A pozitív személyiségtartalmakat átadó-átvevő szocializációs folyamat fázisai meghatározott lépésekben követik egymást. Így a megújuló gyermekvédelem reális jövőképet felmutató mentális támogató közösséggé válhat.
A sikeres életutak gyakorlati megvalósításának a szakmai alapja a gyermekvédelmi szakellátás és a szakszolgálat közti szakembertől-szakemberig projekt.
A szakmai tevékenység fontos része a kimenet-szabályozás, amely meghatározza az ellátórendszer sikerességét.
A tartalmi modernizáció során jelentkező meghatározó értékek: a pályaorientációs és szocializációs tevékenység sikeressége, a magas szintű személyiség- és szerepfejlesztés biztosítása és a gyermekvédelmi szakembereknek a minőséghez való elkötelezettsége együttesen eredményezik a szükséges paradigmaváltást.
A gyermekvédelmi gondoskodás rendszeréből életigenlő, a destruktívitást elutasító fiatalokat szeretnénk a társadalomba zökkenő mentesen beilleszteni, akik pozitív szociális karakter tulajdonságokkal rendelkeznek. A szükségletorientált tervezés a jövő gyermekvédelmének a stratégiai területe és a szakmai irányváltás egyik meghatározó összetevője, amely a specializáltság és az univerzalitás optimális mértékű alkalmazásán alapul.
A gyermekvédelmi gondoskodás bemeneti (input) oldala: a bekerült gyermek személyiségállapota, családi háttere, szocializációs szintje és az egyéni szerepkészlete.
A gyermekvédelmi gondoskodás kimeneti (output) oldala: az eredményes társadalmi beilleszkedéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátításának mértéke.
Fontos feladat, hogy értékeljük mindazokat az elemzésre alkalmas eljárásmódokat, amelyekkel tervezhetőbbé válhat a gyermekvédelmi gondoskodás output oldala.
Az ellátórendszerbe bekerült gyermekek szükségleteinek prognosztizálása teszi lehetővé a szolgálatcentrikus és főként a megelőzésre alapozott rendszer kialakítását.
A pozitív személyiségtartalmakat átadó-átvevő szocializációs folyamat fázisai meghatározott lépésekben követik egymást, amelyek lehetővé teszik a megújuló gyermekvédelemnek, hogy reális jövőképet felmutató mentális támogató közösséggé váljon.
A beutaltak problémaprofiljának feltárása, a szükséges szolgáltatások és szakértelem részletezése biztosítja a legjobb esélyt nyújtó módszerek alkalmazását. Kiemelten fontos feladatunk az értékbizonytalanság és a szocializálatlan viselkedésmódok hatékony feldolgozása, az elmagányosodás, az örömszerzésre és örömátélésre való képtelenség pozitív irányba történő megváltoztatása.
A gyermekvédelem szakmai cselekvési tervét a társadalmi folyamatok törvényszerűségeinek elemzésén alapuló prognózis alapján célszerű elkészítenünk. Ki szeretnénk építeni azt a feltételrendszert, amellyel ellensúlyozni tudjuk a káros folyamatok és jelenségek kialakulását. Ezek közé tartozik a bűnelkövetés, a kábítószerek használatának megelőzése, a gyermekprostitúció és a disszociális viselkedés minimalizálása.
A kimenet szempontjából mérhető:
az egészségi állapot,
az identitás és a személyiség rendezettsége,
az oktatás, képzés és nevelés során elsajátított ismeretek szintje,
a társas kapcsolatok,
a pályaszocializációs folyamat,
a szocializáció,
a társadalmi beilleszkedést elősegítő kulturális és életmódbeli minták és értékek,
az önállósodás foka,
az érzelmi és hangulati stabilitás,
a közösségi szokásrendszerek, viselkedésminták elsajátításának mértéke.
A gyermekvédelmi gondoskodás rendszerébe utalt gyermekek és fiatalok személyiségfejlesztésénél fontos figyelembe vennünk azt a tényt, hogy az egyén létezése a kapcsolatainak a folyamataiba ágyazottan történik.
A személyre szabott fejlesztés során figyelembe kell vennünk a társadalomban meglévő atomizálódást is, amikor az egyén már csak az individuális életstratégiáiban bízhat.
A gyermekvédelmi gondoskodás rendszerébe történő bekerülés egzisztenciális veszteséget is jelenthet a beutaltak számára, ami a kapcsolati hálózat, az individuális szociális atom további térfogati csökkenését eredményezheti. Az interakciós személy elveszítése és a kapcsolati izolációs nehézségek kihatnak a gyermekek és fiatalok szerepfejlődésre is.
A mentálhigiénés károsodások okozati tényezőit mérsékelni szeretnénk a teherbíró személyiség kialakításával. A célirányos fejlesztésnek döntő része lehet a gyermekek normakövető változtatási igényeinek megalapozásában. A káros szokássá rögzült viselkedésformát csak úgy tudjuk megszüntetni, ha a helyébe egy másik, de minőségében pozitív viselkedésmódot építünk be, azaz a gyermekvédelmi nevelésnek pótolnia kell a családi szocializáció hiányosságait.
A szakembertől-szakemberig projekt alapján lehetőség van feltárni az emocionális kapcsolatok mennyiségi és minőségi jellemzőit. A gyermek megújuló és folyamatosan változó kapcsolati rendszerszerére való odafigyelés lehetőséget nyújthat arra, hogy a mentálhigiénés innovációk során a célirányos szerepfejlesztést is beépíthessük a szakmai tevékenységünkbe.
A gyermekvédelmi gondoskodás során megkülönböztetett figyelmet szeretnénk fordítani arra is, hogy a beutalt gyermekek és fiatalok szociális és emocionális kapcsolatainak kiterjedése jelentős hatással van a személyiségükre. Ha minél kevesebb elutasítás ér egy gyermeket, annál kevésbé éli meg az elmagányosodás élményét. Ha minél több pozitív fejlesztés lehetőségét ösztönző kapcsolattal rendelkezik, annál egészségesebb én-struktúrával fog rendelkezni. Az intenzív és támasznyújtó érzelmi kapcsolatok teljes biztonságérzetet eredményezhetnek.
A szerepbizonytalanságok korrigálása, a negatív magatartás motívumainak és hátterének a feltárása, a kiváltó okok felszámolása és a neuralgikus pontok minimalizálása lehetővé teszi az igényes szolgáltatást. A reális önismeret megalapozása a különböző élethelyzetekben való optimális döntések meghozatalát segíti elő, amivel növelhetjük a gyermekek személyiségműködésének hatékonyságát. Az egyensúlyvesztés kontrollálásával az eredményes alkalmazkodás mértékét tudjuk fejleszteni.
A szükségletek és az erőforrások feltérképezésével és értékelésével, valamint az új módszerek alkalmazásával elérhetjük a gyermekvédelmi gondoskodásban felnevelkedettek esélyteremtő felzárkóztatását, ami hiteles visszajelzés a sikeres szakmai modell megvalósulásáról.
Beöthy-Fehér László