2017 május

V. ÁGOTA Országos Gyermekvédelmi Konferencia

Középpontban a 20 éves gyermekvédelmi törvény

A konferencia fókuszában a 20 éves a Gyermekvédelmi törvény állt. Az elmúlt években egyre inkább kiszélesedett a történelmi egyházak szerepvállalása a gyermekvédelmi szakellátásban. Az elmúlt 20 évben számos tapasztalat gyűlt össze a hazai gyermekvédelem megújulásának folyamatában, melyek összegzése, megosztása jó lehetőséget nyújtott a konferencia résztvevői számára, hogy továbbadjuk, és összefogásban tovább építsük a hazai gyermekvédelmet. 

A konferenciát Kiss-Rigó László nyitotta meg. „Ellentmondást fedezhetünk fel ezen a területen, hiszen akik leginkább hangsúlyoznák az igazi európai értékeket, azok pont ez értéksemlegesség diktatúráját próbálják képviselni az olyan valódi európai értékek, mint például a család, a gyermek, a házasság, a nemzet kapcsán” – fogalmazott a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke. 

Baloghné Gábor Katalin, az EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkárság Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály főosztályvezető-helyettese előadásában a 20 éves gyermekvédelmi törvény tükrében elmondta, míg korábban jellemzően a 3 év alatti és a 12 éven felüli gyermekek kerültek be a gyermekvédelmi rendszerbe, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból kitűnik, hogy változott az életkori megoszlás, és nőtt a különleges szükségletű gyermekek aránya is. Tavaly legnagyobb mértékben a 3 és 5, valamint a 6 és 11 éves korosztályba tartozók létszáma növekedett. Hangsúlyozta, ezen tendenciák mentén kell a gyermekvédelmi rendszerben gondolkodni, s látszik, hogy differenciált rendszerre van szükség. Hozzátette, az is megfigyelhető, hogy egyre komplexebb problémákkal és egy rosszabb személyiségállapotban érkeznek a rendszerbe a gyerekek.

Kothencz János, a Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatója a szakmai, egyházi és civil összefogás jelentőségének méltatása mellett a gyermekvédelmi rendszer jelenlegi állapotát mutatta be, az eddig elért eredmények tükrében (nevelőszülői hálózatok számának bővülése, 12 éves életkori határ, stb.), valamint a szakmai munkát segítő lehetőségekről nyújtott átfogó tájékoztatást. 

Hangsúlyozta, semmiféle szabályozás, nemzetközi vagy hazai trend vagy jogszabály nem írja le azt, hogy milyen fontos is az egyén hozzáállása, ahogy szeretni lehet egy családjától megfosztott gyermeket, ahogyan egy pedagógus, egy gyermekfelügyelő vagy akár takarító képes elfogadni egy gyermeket. 

Kothencz János kitért arra, hogy a mindenkori kormányzat legjobb termékének tekinthető 1997. évi gyermekvédelmi törvény. Ez a felelősség-megosztás terén új tendenciákat hozott, például a civileket és az egyházakat is közelebb engedte az állam a gyermekvédelmi ellátáshoz, és elkezdődött egyfajta változás. Az elmúlt 20 évben a jogi szabályozásnak köszönhetően több lépésben megszűnt a kollégiumi-jellegű ellátás, helyettük 12 férőhelyes egységeket alakítottak ki. Példaként elmondta, immár más módon közelítik meg a nevelőszülői hivatást, s így egy sokkal emberközpontúbb állapot alakult ki. Leszögezte, kiemelten fontos azok támogatása, akik a gyerekeket segítik, hiszen a családpótló közeg támogatása az egyik kulcsa ezen gyermekek későbbi boldogulásának. A Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatója azt mondta, bár a legmegfelelőbb családpótló közeg maga a család, de a nevelőszülői hivatást választók támogatása semmit sem von le azon kollégák munkájának értékéből, akik lakásotthonokban gyermekfelügyelőként vagy pedagógusként dolgoznak. Kothencz János úgy értékelt, ennek a struktúrának kevésbé kell a dolgozóról szólnia, a központban a gyermeknek kell lennie.

A Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatója 2013 óta országos módszertani intézmény, s immár ötödik éve – 13 megyét érintően – minden római- és görögkatolikus egyházi fenntartásban működő, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézménynek biztosít rendszeresen módszertani szolgáltatást. Mintegy 4000 családból kiemelt gyermekért vállalnak felelősséget országosan. Az ÁGOTA® Alapítvány önkéntesei például heti szinten több mint ezer gyermeket mozgatnak meg a sportéletrend keretében, de élményprogram struktúrát is megvalósítanak, éves szinten több mint 600 rendezvényt bonyolítanak le. „Leginkább partnerévé érdemes válni a fiataljainknak, egy olyan úton, ami rendkívül rögös a számukra. Ahol őket hazakísérhetjük ebbe a társadalomba, s megelőzhetjük azt, hogy ugyanennek a társadalomnak a perifériájára kallódjanak – zárta gondolatait Kothencz János. 

Páll Miklós Atya, a Miskolci Egyházmegye Szent Zotikosz Gyermekvédelmi Intézményének Lelki igazgatója a görög katolikus egyház értékteremtő munkáját mutatta be a gyermekvédelmi szakellátás területén. A Szent Zotikosz Gyermekvédelmi Intézmény 2013 nyarán jött létre, majd amikor lehetőség nyílt arra, hogy állami feladatot is átvállaljanak, 2014 januárjában 200 nevelőszülőt és 11 lakásotthont vettek át. Úgy fogalmazott, a papok kinyújtott kezei a gyermekvédelmi intézménynek, lelki vezető van minden lakásotthonban és a gyermekotthonban is tanácsadói körönként. A lelki vezetők mindig készen állnak mind a gyermekeket, mind a dolgozókat, mind a nevelőszülőket meghallgatni, és soha nem az a kérdés, ki milyen vallású, ők az embert látják mindenkiben. 

Miklósi Balázs, a Váci Egyházmegye Szamaritánus Szolgálat Intézményfenntartó Központjának szociális- és gyermekvédelmi szakreferense a 20 éves gyermekvédelmi törvény tükrében mutatta be a katolikus egyház szolgálatvállalását a speciális ellátást igénylő gyermekek és fiatalok társadalmi integrációja, fejlesztése kapcsán.

Ősz Tibor Atya, a Hajdúdorogi Egyházmegye Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat lelki igazgatója bemutatta, hogy miként jelenik meg a görög katolikus egyház felelősségvállalása és ennek a felelősségvállalásnak a jelentősége a családból kiemelt gyermekek és a velük foglalkozó szakemberek mindennapi életében.

A rendezvényre az egész országból érkeztek résztvevők, mind az alapellátás, mind pedig a gyermekvédelmi szakellátás területéről.